Milyen nagyszerű, ha autózás közben figyelmeztetést kapok, hogy e-mailem érkezett, meg is hallgathatom a hangszórókból, s akár válaszolhatok tüstént, csak el kell mondanom a szöveget, anélkül, hogy egyetlen pillanatra el kellett volna vennem kezemet a volánról, vagy tekintetemet az útról! Eszembe jutott, hogy étterembe mennék, megnéznék egy filmet? Egyetlen gombnyomás elérni a 24 órás ügyfélszolgálat diszpécserét, aki anyanyelvemen beszél, és nemcsak éttermet vagy mozit keres, hanem rögtön át is küldi a címet a navimra, hogy hangutasításokkal és madártávlati térképpel irányítson a helyszínre. Nem nagyszerű, ha a presszóból, a kávém mellől győződhetek meg: bezártam a kocsit? És ha elfelejtettem, megtehetem a távolból. Na és az autonóm, azaz önvezető járművek! Már forgalomban robognak Amerikában és Európában, túl vannak a kipróbálás első lépésein, és az emberi hibákat kiküszöbölő, abszolút biztonságos közlekedéssel kecsegtetnek. Szinte kimeríthetetlenek a világhálóra állandóan kapcsolódó gépkocsikban rejlő lehetőségek.

bmw info assist

Autóink ma már komplex mobilitási asszisztensek. Kifejlesztésük jó szándékú emberek, cégek műve. Csakhogy, mint tudjuk, vannak a világban rossz szándékú, szintén jól képzett emberek is, akik hozzáférhetnek telefonunkhoz, bankkártyánkhoz, otthoni számítógépünkhöz – és autónkhoz. Az Automotive Industries cikke szerint az FBI megkongatta a vészharangot: kiberbűnözők kihasználhatják az internetre csatlakozó járművek szoftverfrissítéseit, az Egyesült Államok Közúti Közlekedésbiztonsági Intézete (NHTSA) pedig melegen ajánlja a gyártóknak, hogy teszteljék, nem törhető-e fel járműrendszereik kiberbiztonsági védelme, illetve hogy hozzák nyilvánosságra a teszt eredményét és kockázati becslésüket.

Az még csak az enyhébb verzió, ha egy bűnöző követi a luxuskocsit, és amikor kiszáll belőle a vezetője, egy webáruházban kapható egyszerű eszközzel leolvassa a jármű kódját, majd a tulaj távozása után nemes egyszerűséggel kinyitja a zárat, beindítja a motort és elhajt a verdával. Budapesten is nemrég történt ilyen lopás. Tetemes lehet a kár, ha nem kerül elő a kocsi, mégsem véletlenül beszélek enyhébb esetről. Sokkal rémítőbb egy hír, amely szintén a közelmúltban terjedt el: Amerikában nyugodtan autózott valaki egy Jeep Grand Cherokee volánjánál, amikor a rádióból teljes hangerővel elkezdett harsogni egy hip-hop adó, a klímaberendezés pedig jéghideg levegőt fújt be, maximális ventilátorfokozaton, anélkül hogy bármihez hozzányúlt volna a sofőr. Szerencsére nem gonosz tréfát űzött valaki, hanem ismerős szakemberekkel tesztelték, miként hajthat valaki az uralma alá egy autót, mindössze laptoppal és némi hozzáértéssel felvértezve – miközben a kocsiban ott ül a gazdája!

Nem csoda, hogy a Fiat Chrysler Automobiles még ugyanabban a hónapban 1,4 millió járművet hívott vissza a további adatfeltörést megakadályozó szoftver installálására. Más autógyártók is feleszméltek, például a BMW és a Tesla elzárt potenciális biztonsági réseket, néhány márka pedig megoszt egymással kiberbiztonsági információkat.

Az eddigieket vessük egybe a nizzai és berlini tehergépkocsis terrormerényletekkel. Elképzelhető, hogy az autópályán robogó kamiont keríti hatalmába valaki, és úgy manipulálja, hogy tömegbalesetet idézzen elő? Sajnos igen... Még csak öngyilkos merénylőre sincs szükség a volánnál, áldozat lesz a sofőr is, mint Berlinben. És ha egy önvezető teherautó vagy autóbusz fölött veszik át az irányítást?

tesla touch screen

Biztonsági szakértők és politikusok egyetértenek abban, hogy a „piszkos háború” már elkezdődött, és egyhamar nem is ér véget. Az autó amellett, hogy közlekedési eszköz és személyi asszisztens, fegyver lehet a terroristák vagy közönséges bűnözők kezében. Igen, a te autód, az én autóm, a mi autónk, bármelyik, amely csatlakoztatva van az internetre. Csak gonoszság és hozzáértés kell, hogy veszélyesebb legyen a hátizsákba rejtett szögbombánál. Az már csak bizarr ráadás, hogy a gyanú először az autó tulajdonosára, vezetőjére irányul...

Ördögöt festek a falra? Igen, de nem hiszem, hogy e cikkből vesznek ötletet a kiberbűnözők. Inkább attól tartok, hogy már javában próbálgatják lehetőségeiket, bizonyára vannak informatikai szakértőik, és innen már csak egy lépés az autós kiberbűnözés.

Mi tehetünk ellene? Az átlagautós kezében nincs több eszköz a józan önkorlátozásnál: minél kevesebb támadási felületet kell adni. Kódleolvasóval nem nyitható a hagyományosan kulcsra nyíló ajtó, de a távirányítós központi zár igen – akinek ilyen van, gondoskodjon egyéni védelemről. Amelyik kocsi nem csatlakozik a netre, azt nem is lehet azon keresztül meghekkelni. Csak annyit javasolhatok, hogy fontolják meg alaposan autóvásárlás előtt, milyen extrára, kapcsolódó szolgáltatásra van ténylegesen komoly szükség, és amire nincs, azt ne is rendeljék meg. Ha már egyszer online-asszisztensként szolgál a kocsi, akkor kapcsolják ki a rendszert, amikor épp nem használják – már amennyiben egyáltalán ki lehet kapcsolni. Ez persze kérdéses, hiszen mint tudjuk, a jármű rendszerei akkor is „élnek”, ha levettük a gyújtást és bezártuk a kocsit, s valószínűtlen, hogy találnánk valami útmutatót kiberbűnözés ellen a kezelési kézikönyvben. Esetleg a márkát, típust jól ismerő szakember adhat tanácsot.

Soha ne feledjük: fegyver lehet az autónk, amelyet nemcsak úgy használhatnak ellenünk, hogy ellopják, mint egy vadászpuskát a szekrényből, hanem úgy is, hogy családostól benne ülünk.

2017

Ez a cikk az autoszektor.hu Gondolatjel rovatában jelent meg. Gongolataim az autóiparról, amit nem akarok másokra rátukmálni, hanem önálló gondolkozásra buzdítok velük.